A légtechnika rendszer tervezése épületgépész feladat. Mégis, az komolyan érdeklődő családi ház építők részéről a “saját” tervezés igénye is folyamatosan felmerül, bár számukra inkább a “melyik hővisszanyerős szellőztetőt vegyem meg?” kérdésre egyszerűsödik a feladat.
Mekkora gépet vásároljak?
A gépek (ventilátorok) légszállítása nem állandó érték, erősen függ a kapcsolódó légcsatorna rendszertől. Ideális esetben a tervező kis ellenállású légcsatorna rendszert tervez. A hővisszanyerő választásának a témaköre nem tárgyalható a légcsatorna rendszer ismerete nélkül. A gép és a légtechnika rendszer elemei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, éppen úgy mint a versenyautó motorja és erőátviteli rendszere. Nem lehet az autó motorját kiválasztani, ha nincs ismeretünk a felépítményről. Nem lehet biztonsággal gépet választani, ha a légcsatorna rendszer ellenállása ismeretlen. Általánosságban, tapasztalatból viszont a Zehnder rendszerek ellenállása jól becsülhető. Egyszintes, 140 m2 körüli épület, Zehnder Comfotube 90-es csövekkel kialakított, egyszerű nyomvonalú, kiegészítő elemek nélküli rendszerek légtechnika ellenállása 80-100 Pa körül alakul (normál üzemmódban értendő légszállítás mellett)./p>
Rövid válasz
A címben feltett kérdésre egy mondatban is lehet válaszolni: A helyesen kiválasztott gép képes a szükséges levegő mennyiség szállítására csendes, energiatakarékos módon normál üzemmódban, és képes emelt üzemmódban a normálhoz képest 30%-kal több levegő szállítására is. Ezután az olvasóban az alábbi kérdések merülhetnek fel:
- Mennyi a szükséges levegő?
- Mit értünk pontosan csendes alatt?
- Mit értünk energiatakarékos alatt?
- Mit a normál és mi az emelt üzemmód?
Szellőzési üzemmódok
A lakótérben biztosítani kell az alábbi szellőzési üzemmódokat:
Távollét üzemmód
Ebben az üzemmódban a lakás csak annyira szellőzik, hogy a belső páraképződésből eredő épületkárok megelőzhetők legyenek. Ugyanez használható, ha a lakás hosszabb ideig üres.
Csökkentett üzemmód
Ebben az üzemmódban a szellőzési légmennyiség 30%-kal kisebb a normál szellőzésnél.
Normál üzemmód
Ez a tervezett állapot, amikor a lakás (iroda) a tervezett létszámmal használatban van.
Emelt (intenzív) üzemmód
Ebben az üzemmódban a szellőzési légmennyiség 30%-kal nagyobb a normál szellőzésnél. Ilyen esetek lakótér esetén: fürdőszoba használat, mellékhelyiség használat, konyha használat, vendégség érkezése. Minden olyan esetben használatos, amikor a lakásban a pára vagy szag több a szokásosnál. Az emelt üzemmód mindig korlátozott időtartamú.
Szükséges levegő mennyiség a lakótérben
A lakótér szellőzik természetes úton, a határoló felületek tömítetlenségein keresztül (infiltráció), és mesterségesen is, a szellőztetőgép ventilátorainak segítségével. Attól függően, hogy az épület mennyire légtömör, az infiltráció több vagy kevesebb. A nagymértékben légtömör passzívházak sem tökéletesen légtömörek, még ilyen épületeknél is számolni kell infiltrációval.
Levegő mennyiség meghatározása a lakók száma alapján
Egy felnőtt friss levegő igénye 20-50 m3/h között változik, aktivitásától, életkorától, testsúlyától függően. Komfort szellőzés esetén 30 m3/h fejadaggal számolunk. A normál üzemmód szellőzési mennyiségét megkapjuk, ha a lakók számát megszorozzuk a fejadaggal.
Levegő mennyiség meghatározása a vizes helyiségek alapján
A DIN 1946-6 nevesíti és kötelezően előírja azokat a helyiségeket, ahonnan a levegőt el kell szívni. Pontosan meghatározza a kötelezően cserélendő levegő mennyiségeket is, például:
- Fürdőszoba: 45 m3/h
- Mellékhelyiség: 25 m3/h
Ezek a normál fokozatú, infiltrációval együtt értendő szellőzési mennyiségek
Méretezés
A két eljárás közül azt kell alkalmazni, amelyik magasabb értéket ad. Kis lakásokban jellemzően a fejadag szerinti számítás lesz célravezető, családi házakban pedig a helyiségek szerinti számítás. Komfort szellőzés esetben a szellőzés mindig kiegyenlített, tehát az elszívott levegő mennyisége megegyezik a bejuttatott levegő mennyiségével. Ha megkaptuk a szükséges elszívott levegő mennyiségét, ezzel azonos friss levegő bejuttatása szükséges a tartózkodási zónákban elosztva.
Mire képes a gép? Mekkora gépet kell vásárolni?
A helyesen kiválasztott gép képes a normál légszállításra és intenzív légszállításra egyaránt, de feltétlen ismernünk kell az alkalmazott légcsatorna rendszert is, pontosabban annak ellenállását is. Elkerülendő a feleslegesen nagy gép beszerelése, de az alulméretezés komoly problémákat okoz.
Gyakori hiba
A gép és a légtechnika rendszert egységes rendszert képeznek. Ha a normál üzemmódban a rendszerellenállás 80 Pa, és a kiszámolt légmennyiség 150 m3/h, akkor már ki lehet választani olyan gépet, ami képes erre. Szükséges ezen felül, hogy a gép képes legyen 30%-kal több levegő szállítására (ez 195 m3/h), de gyakori hiba, hogy a laikus építkező feltételezi, hogy a légcsatorna ellenállás is 30%-kal nagyobb lesz, rosszabb esetben a légcsatorna ellenállást állandónak hiszi. A valóság az, hogy a légtechnika rendszer ellenállása itt 135 Pa lesz. A kiszemelt gépnek tehát működnie kell az alábbi munkapontokban:
- 150 m3/h – 80 Pa
- 195 m3/h – 135 Pa
Előfordulhat olyan géptípus, amely képes az elsőre (látszólag alkalmas a feladatra), de nem képes a megnövekedett ellenállás legyőzésére az emelt fokozatban. Különösen az előrehajló lapátozású, meredek jelleggörbéjű ventilátorokkal szerelt gépek esetén lehet ennek esélye. A méretezés során ellenőrizni kell, hogy az emelt és a normál üzemmód munkapontjai biztosan beleesnek-e a gép ventilátorainak javasolt üzemi tartományába. Természetesen az elszívás és a befúvás rendszerek ellenállás eltérő egymástól.