search
menu close
menu Információk

Gázkazán

A gázkazán működését tekintve egy olyan készülék, mely a gáz elégetésével hőenergiát szabadít fel, majd ezt a hőt jellemzően vízzel közli távolabbi pontokra hőcserélőn keresztül. A gázkazán elhelyezését tekintve kapható fali és álló kivitelben. A fali gázkazán kivitel kis mérettel és jó érintésvédelemmel rendelkezik, így akár fürdőszobában is felhelyezhető. Az álló gázkazán kivitel nagyobb és nehezebb, mint a fali gázkazán, azonban modern kialakításának köszönhetően már belső terekben is elhelyezhető. Funkcióját tekintve fűtő gázkazán, kombi gázkazán, valamint beépített tárolós gázkazánnal találkozhatunk a piacon. Égését tekintve nyílt és zárt égésterű gázkazánokról beszélhetünk. Míg a nyílt égésterű kéményes gázkazán közvetlen környezetből, a helység levegőjéből használja fel az égéshez szükséges oxigént, addig a zárt égésterű turbós gázkazán és annak az utódja a kondenzációs gázkazán az épületen kívülről nyeri el az égéshez szükséges levegőt. Ezáltal sokkal biztonságosabb, valamint a gáz elégetése is hatékonyabb. Ha fontos a gázkazán ár, akkor érdemes körülnézni a piacon és összehasonlítani ár/érték arányban is a gázkazánok típusait.

A pontosabb találatok érdekében használja a baloldali szűrőt, mellyel szűkíteni tudja a keresést!

194 termék

 

A gázkazán története

A század elején a vidéki ingatlanokban kemencével vagy sparhelttel oldották meg a fűtést míg a városi lakásokban általában kályha volt a fűtési mód (vas vagy cserépkályha). Csak néhány középületben volt központi fűtés, amit túlnyomóan öntöttvas radiátorokkal fűtöttek. Az öntöttvas radiátorokat gőzzel működő fűtési rendszer táplálta hőenergiával. A háború utáni időszakban elsősorban a városokban kezdett elterjedni a vezetékes gáz. Ennek következtében a bérházak cserépkályháiba Héra típusú gázégő fejet szereltek be, amivel ki lehetett váltani a szenes működést, ami egyébként is hamuval és a szénhordás vesződségével járt. A gázégős cserépkályhákat nevezzük a gázkazánok elődjeiként. 

A gázkonvektorok elterjedése

A cserépkályhás és Hérás időszakot az olajkályha, illetve gázkonvektorok elterjedése váltotta fel. Rengeteg ingatlanban elbontották a cserépkályhákat és a sokkal kisebb, helytakarékosabb, valamint nagyobb hatásfokkal üzemelő gázkonvektorokat szerelték a helyükre.

század eleji sparhelt
század eleji sparhelt

Vidéken a széntüzelésű vagy olajkályhák mellett a szilárd tüzelésű kazánok és az ehhez hozzákapcsolt nagy acél tagos radiátorok központi fűtése terjedt el. A rendszerváltás után, amikor a „nagy gázosítás” megtörtént a vidéki kisvárosokban és falvakban is, még nagyobb teret nyert a gázkonvektor és megjelentek az első gázkazánok is. Első körben általában a vegyestüzelésű kazánok mellé vagy helyett az ÉTI illetve a Hőtherm magyar gyártmányú gázkazánok kerültek beépítésre a fűtési rendszerbe, mely ugyan úgy gravitációs elven működött, de már szivattyú keringtette a vizet. Ezt követően megjelentek a fali gázkazánok, amik egy új, gazdaságosabb és helytakarékosabb megoldást hoztak a gázkonvektorokhoz képest.

Fali gázkazán, avagy a cirkó

A cirkó elnevezés onnan eredt, hogy a gázkazánban elhelyezett keringtető szivattyú cirkuláltatta a fűtővizet. Ezeket a gázkazánokat már termosztáttal lehetett lakásonként egyedileg szabályozni. Kompakt méretének és viszonylag esztétikus külsejének köszönhetően akár már a lakásban is el lehetett helyezni.

Ezek a gázkazánok voltak a mai kéményes gázkazánok előfutárai, melyekhez még a tágulási tartályt a készüléken kívül kellett felszerelni. A kéményes gázkazánok a helyiség levegőjéből veszik az égéshez szükséges oxigént, ez viszont veszélyeket is tartalmaz: ha egy másik helyiségben huzat keletkezik, vagy például a konyhában megy a páraelszívó, akkor a gázkazán kéményén keresztül visszafelé is áramolhat a füstgáz, aminek gyakran tragikus eredménye lett a szénmonoxid mérgezés. Szigorúbb hatósági ellenőrzéssel, szénmonoxid berendezések felhelyezésével, kémények kibélelésével lehet valamelyest megelőzni a fenti problémákat. Sajnos mivel az esetszámok nem olyan mértékben csökkentek, és ezzel együtt a technológia az idő múlásával úgy előre haladt, hogy sokkal korszerűbb gázkazánok jelentek meg a piacon, ezért a kéményes gázkazánok elavulttá váltak és mára már kivezették a kereskedelmi értékesítéséből. Kivételt képez ez alól, ha olyan bérházban cserélünk kéményes gázkazánt másik kéményes gázkazánra, ahol nincs mód komplett átalakításra. A zárt égésterű gázkazánok ezzel szemben egy sokkal biztonságosabb és megbízhatóbb működést eredményeznek, hiszen ott a készülék a lakáson kívüli levegőt használja fel az égéshez szükséges oxigén ellátásához. Ezt egy olyan kéményrendszerrel valósítják meg, ami egy koncentrikus (cső a csőben) csőrendszer, melynek a belső átmérőjén fújja ki a gázkazán által elégetett égésterméket és a külső cső átmérőjén szívja be a friss levegőt. Ezt a koncentrikus csövet ketté is lehet választani szétválasztó idom segítségével, így két külön csővel üzemeltetve az egyiken a kipufogást, a másikon pedig a légbeszívást valósítjuk meg.

kombi gázkazán működés közben
kombi gázkazán működés közben

A zárt égésterű – turbós - gázkazánok „utódja” a kondenzációs gázkazán. A kondenzációs gázkazán hasonló elven működik füstgáz elvezetés és légbeszívás szempontjából, mint a turbós elődje. Annyi a különbség, hogy a nagy hőfokkal rendelkező kiáramló füstgázból a benne rejlő rejtett hőt lecsapatva és tovább hasznosítva a gázkészülék extra energiát nyer ki belőle és egy alacsony hőmérsékletű füstgáz fog távozni a folyamat végén. Az így megnyert energia körülbelül 20-25% hatásfok javulást eredményez. A kondenzációs gázkazán esetében működtetés szempontjából előnyösebb, ha nagy felületű padló- vagy falfűtéssel esetleg túlméretezett radiátor hőleadókkal van szerelve a gázkazán egy rendszerbe. A folyamatosan termelődő kondenzvíz, ami a lecsapatáskor keletkezik, az egy maró hatású folyadék, melyet csatornába kell kötni és el kell vezetni. A mai gázkészülékek képesek melegvíz előállításra és fűtésre is. Ha ezeket egyszerre szeretnénk, akkor kombi kondenzációs gázkazánról, ha csak fűtésre használjuk, akkor fűtő kondenzációs gázkazánról beszélünk. A kombi kondenzációs gázkazánok átfolyós vízmelegítőként üzemelnek abban az esetben, ha a használati melegvíz csapját megnyitjuk. Ekkor a gázkazán fűtésből átvált melegvíz termelésre, így elégítve ki a felhasználni kívánt melegvíz mennyiséget. A fűtő kondenzációs gázkazánok nevükből adódóan csak fűtésre alkalmasak, azonban egy váltószelep és egy indirekt tároló beépítésével melegvizet is elő tudunk állítani velük. Ennek működési elve, hogy amikor nem fűt a gázkazánunk, akkor az indirekt tárolóba termeli a hőenergiát, ez által felfűtve az abban tárolt vizet. Termékkínálatunkban elérhető a legnépszerűbb Ariston gázkazán, Beretta gázkazán, Bosch gázkazán, Immergas gázkazán, Mika gázkazán, Remeha gázkazán, Saunier Duval gázkazán, Vaillant gázkazán és Viessmann gázkazán is.

 

Viessmann kondenzációs gázkazán
Viessmann kondenzációs gázkazán

Termékek szűrése

    Találatok szűkítése
  • Kategória
    • Alcsoport
      Álló gázkazán
      Kéményes kombi gázkazán
      Kiegészítők, tartozékok gázkazánhoz
      Kondenzációs fűtő gázkazán
      Kondenzációs gázkazán tárolóval
      Kondenzációs kombi gázkazán
      Turbós fűtő gázkazán
  • Funkció
    fűtő
    kombi
    tárolós
  • Teljesítmény
  • Súly
  • Márka
    Ariston
    Bosch
    Hajdu
    Immergas
    Mika
    Remeha
    Saunier Duval
    VAILLANT
    Viessmann
    Wolf
  • Ár