Az indirekt tároló működési elve, műszaki jellemzői

Az indirekt tároló működési elve, hogy a hőtermelő berendezés – ami jellemzően kazán, hőszivattyú vagy napkollektor szokott lenni – egy váltószelep segítségével a fűtési kör melegvizét (napkollektor esetén az abban keringő szolár folyadékot) az indirekt tároló csőkígyójába irányítja. A csőkígyóban keringő forró fűtőközeg hőt ad le és felmelegíti az indirekt tárolóban található használati melegvizet elraktározva azt későbbi felhasználásra.

A klasszikus 1 csőkígyós, vagy más néven 1 hőcserélős kivitel egy hőtermelő egységgel (például fűtő gázkazánnal) köthető össze. A 2 csőkígyós indirekt tárolók jellemzően két hőtermelőt képesek fogadni, általában az egyik csőkígyón a kazánból, míg a másikon a hőszivattyúból vagy a napkollektorból származó hőenergiát hasznosítjuk és melegítjük fel segítségükkel a tárolt használati melegvizet. Vannak még az úgynevezett csőkígyó nélküli indirekt tárolók, melyekbe külső hőcserélőn keresztül termeljük bele a használati melegvizünket.

A tartály belső védelmét jellemzően magas hőfokon kiégetett belső kerámia zománc bevonat biztosítja, a korrózióvédelemről pedig a tárolóban található magnézium védőanód gondoskodik. Az indirekt tárolóknál fontos adat a tároló megengedett üzemi nyomása, mely általában 5-10 bar között mozog, illetve a csőkígyó (hőcserélő) maximális nyomása is, ami típustól függően 9-16 bar közötti érték lehet. Ezen felül a maximális üzemi hőmérséklet is lényeges tulajdonság, amely jellemzően 90-100 celsius fok körüli érték szokott lenni.

Indirekt tároló

A megfelelő indirekt tároló kiválasztása

Az indirekt tároló kiválasztásakor érdemes felmérjük, hogy mekkora használati melegvíz igénybevételre számíthatunk a mindennapokban. Ez függ a felhasználók számától – nem mindegy, hogy egy 3 tagú család HMV igényét tervezzük, vagy például egy edzőterem használati melegvíz ellátását szeretnénk indirekt tároló segítségével fedezni. Természetesen a vízvételi helyeket is érdemes számba venni, illetve azt, hogy ezeket egyszerre használják-e a fogyasztók. Emiatt az indirekt tárolók kapacitás szempontjából széles skálán mozognak, az egészen kicsi 80 literes tárolótól akár a robusztus 1000 literes űrtartalomig lehet válogatni.

Fontos szempont még az elhelyezés és a bekötés is, melyek kivétel nélkül helyspecifikus tényezők és nagyban függenek az indirekt tárolóhoz kapcsolt fűtőberendezés pozíciójától, illetve a bekötőcsövek elhelyezkedésétől. Ennek ismeretében választhatunk álló vagy fali elhelyezésű indirekt tárolót, melyeket alulról, felülről, jobbról vagy balról, esetleg speciálisan oldalról tudunk bekötni a rendszerbe. Kiválasztás előtt javasolt a kivitelező szakemberrel a helyszínen egyeztetni és közösen kiválasztani a megfelelő indirekt tároló típust.

Indirekt tároló

Indirekt tároló szigetelése

A gyártók nagy hangsúlyt fektetnek az indirekt tárolók szigetelésére is, hiszen nem mindegy, hogy meddig tudjuk megőrizni a felmelegített használati melegvizet és hogy a lehető legkisebb hőveszteséggel számoljunk ez idő alatt. Az indirekt tárolók szigetelését általában típustól függően kemény vagy rugalmas poliuretán hab biztosítja PVC köpennyel, melyek néhány változat esetén – jellemzően a nagyobb kapacitású tartályoknál – levehetőek a készülékről.

Indirekt tároló

Indirekt tároló elektromos pótfűtéssel

Vannak olyan indirekt tárolók, melyekbe alapból van beépített elektromos fűtőbetét vagy fűtőbetét előkészítéssel utólag behelyezhető az. Az elektromos pótfűtéssel ellátott készülékek a tavaszi és őszi átmeneti időszakban nyújtanak segítséget a használati melegvíz előállításában. Jellemzően ebben az időszakban ugyanis kevesebbet használjuk a fűtőberendezésünket és a fűtőbetéttel való vízmelegítés sokkal gazdaságosabb. Ezen felül nyáron, amikor teljesen lekapcsoljuk a fűtést, akkor is nagy segítséget nyújt egy megfelelő teljesítményű elektromos fűtőbetét, hiszen ekkor nem kell alternatívát keresnünk a használati melegvíz termeléséhez.

Indirekt tároló