search
menu close
menu Információk

Nincs találat.

 

A gázkazán története

A század elején a vidéki ingatlanokban kemencével vagy sparhelttel oldották meg a fűtést míg a városi lakásokban általában kályha volt a fűtési mód (vas vagy cserépkályha). Csak néhány középületben volt központi fűtés, amit túlnyomóan öntöttvas radiátorokkal fűtöttek. Az öntöttvas radiátorokat gőzzel működő fűtési rendszer táplálta hőenergiával. A háború utáni időszakban elsősorban a városokban kezdett elterjedni a vezetékes gáz. Ennek következtében a bérházak cserépkályháiba Héra típusú gázégő fejet szereltek be, amivel ki lehetett váltani a szenes működést, ami egyébként is hamuval és a szénhordás vesződségével járt. A gázégős cserépkályhákat nevezzük a gázkazánok elődjeiként. 

A gázkonvektorok elterjedése

A cserépkályhás és Hérás időszakot az olajkályha, illetve gázkonvektorok elterjedése váltotta fel. Rengeteg ingatlanban elbontották a cserépkályhákat és a sokkal kisebb, helytakarékosabb, valamint nagyobb hatásfokkal üzemelő gázkonvektorokat szerelték a helyükre.

század eleji sparhelt
század eleji sparhelt

Vidéken a széntüzelésű vagy olajkályhák mellett a szilárd tüzelésű kazánok és az ehhez hozzákapcsolt nagy acél tagos radiátorok központi fűtése terjedt el. A rendszerváltás után, amikor a „nagy gázosítás” megtörtént a vidéki kisvárosokban és falvakban is, még nagyobb teret nyert a gázkonvektor és megjelentek az első gázkazánok is. Első körben általában a vegyestüzelésű kazánok mellé vagy helyett az ÉTI illetve a Hőtherm magyar gyártmányú gázkazánok kerültek beépítésre a fűtési rendszerbe, mely ugyan úgy gravitációs elven működött, de már szivattyú keringtette a vizet. Ezt követően megjelentek a fali gázkazánok, amik egy új, gazdaságosabb és helytakarékosabb megoldást hoztak a gázkonvektorokhoz képest.

Fali gázkazán, avagy a cirkó

A cirkó elnevezés onnan eredt, hogy a gázkazánban elhelyezett keringtető szivattyú cirkuláltatta a fűtővizet. Ezeket a gázkazánokat már termosztáttal lehetett lakásonként egyedileg szabályozni. Kompakt méretének és viszonylag esztétikus külsejének köszönhetően akár már a lakásban is el lehetett helyezni.

Ezek a gázkazánok voltak a mai kéményes gázkazánok előfutárai, melyekhez még a tágulási tartályt a készüléken kívül kellett felszerelni. A kéményes gázkazánok a helyiség levegőjéből veszik az égéshez szükséges oxigént, ez viszont veszélyeket is tartalmaz: ha egy másik helyiségben huzat keletkezik, vagy például a konyhában megy a páraelszívó, akkor a gázkazán kéményén keresztül visszafelé is áramolhat a füstgáz, aminek gyakran tragikus eredménye lett a szénmonoxid mérgezés. Szigorúbb hatósági ellenőrzéssel, szénmonoxid berendezések felhelyezésével, kémények kibélelésével lehet valamelyest megelőzni a fenti problémákat. Sajnos mivel az esetszámok nem olyan mértékben csökkentek, és ezzel együtt a technológia az idő múlásával úgy előre haladt, hogy sokkal korszerűbb gázkazánok jelentek meg a piacon, ezért a kéményes gázkazánok elavulttá váltak és mára már kivezették a kereskedelmi értékesítéséből. Kivételt képez ez alól, ha olyan bérházban cserélünk kéményes gázkazánt másik kéményes gázkazánra, ahol nincs mód komplett átalakításra. A zárt égésterű gázkazánok ezzel szemben egy sokkal biztonságosabb és megbízhatóbb működést eredményeznek, hiszen ott a készülék a lakáson kívüli levegőt használja fel az égéshez szükséges oxigén ellátásához. Ezt egy olyan kéményrendszerrel valósítják meg, ami egy koncentrikus (cső a csőben) csőrendszer, melynek a belső átmérőjén fújja ki a gázkazán által elégetett égésterméket és a külső cső átmérőjén szívja be a friss levegőt. Ezt a koncentrikus csövet ketté is lehet választani szétválasztó idom segítségével, így két külön csővel üzemeltetve az egyiken a kipufogást, a másikon pedig a légbeszívást valósítjuk meg.

kombi gázkazán működés közben
kombi gázkazán működés közben

A zárt égésterű – turbós - gázkazánok „utódja” a kondenzációs gázkazán. A kondenzációs gázkazán hasonló elven működik füstgáz elvezetés és légbeszívás szempontjából, mint a turbós elődje. Annyi a különbség, hogy a nagy hőfokkal rendelkező kiáramló füstgázból a benne rejlő rejtett hőt lecsapatva és tovább hasznosítva a gázkészülék extra energiát nyer ki belőle és egy alacsony hőmérsékletű füstgáz fog távozni a folyamat végén. Az így megnyert energia körülbelül 20-25% hatásfok javulást eredményez. A kondenzációs gázkazán esetében működtetés szempontjából előnyösebb, ha nagy felületű padló- vagy falfűtéssel esetleg túlméretezett radiátor hőleadókkal van szerelve a gázkazán egy rendszerbe. A folyamatosan termelődő kondenzvíz, ami a lecsapatáskor keletkezik, az egy maró hatású folyadék, melyet csatornába kell kötni és el kell vezetni. A mai gázkészülékek képesek melegvíz előállításra és fűtésre is. Ha ezeket egyszerre szeretnénk, akkor kombi kondenzációs gázkazánról, ha csak fűtésre használjuk, akkor fűtő kondenzációs gázkazánról beszélünk. A kombi kondenzációs gázkazánok átfolyós vízmelegítőként üzemelnek abban az esetben, ha a használati melegvíz csapját megnyitjuk. Ekkor a gázkazán fűtésből átvált melegvíz termelésre, így elégítve ki a felhasználni kívánt melegvíz mennyiséget. A fűtő kondenzációs gázkazánok nevükből adódóan csak fűtésre alkalmasak, azonban egy váltószelep és egy indirekt tároló beépítésével melegvizet is elő tudunk állítani velük. Ennek működési elve, hogy amikor nem fűt a gázkazánunk, akkor az indirekt tárolóba termeli a hőenergiát, ez által felfűtve az abban tárolt vizet. Termékkínálatunkban elérhető a legnépszerűbb Ariston gázkazán, Beretta gázkazán, Bosch gázkazán, Immergas gázkazán, Mika gázkazán, Remeha gázkazán, Saunier Duval gázkazán, Vaillant gázkazán és Viessmann gázkazán is.

 

Viessmann kondenzációs gázkazán
Viessmann kondenzációs gázkazán

Termékek szűrése