Felújítás előtt álló vagy újépítésű ingatlanba érdemes hőszivattyút telepíteni?
Hőszivattyút nem csak új építésű ingatlan esetén, hanem meglévő,
felújítás előtt álló épületbe is be lehet tervezni. Felújítás esetén találkozhatunk bizonyos korlátokkal, mint például egy már meglévő radiátorrendszer, vagy kialakított padlófűtés, illetve fali gázkazán esetén igazodnunk kell a hőszivattyús gépészeti kivitelezéssel ahhoz. Azonban hőszivattyút ebben az esetben is alkalmazhatunk, hiszen mindössze az előremenő melegvíz felfűtésének módját, esetleg a fűtőegység épületen belüli elhelyezkedését kell módosítsuk.
Ugyanakkor akár felújításról vagy építkezésről van szó, mindenképp érdemes szakemberrel konzultálni, aki kiszámítja nekünk, hogy megéri-e hőszivattyút telepíteni, illetve megtervezi vagy áttervezi a fűtési rendszerüket is.
Honnan veszi az energiát a hőszivattyú?
Hőszivattyú szó hallatán sokaknak az juthat eszébe, hogy le kell fúrni a földbe és onnan kell a talajhőt „kiszivattyúzni”, melyet a rendszer hőként használ fel. Azonban a geotermikus rendszer csak egy altípusa a hőszivattyús rendszereknek, nem minden esetben kell 50-100 méterre lefúrni és különböző szondákat telepíteni.
Létezik olyan hőszivattyú típus, mely a kültéri levegőt használja fel a fűtésre és hűtésre egyaránt. Ezekből alapvetően kétfajta kivitel létezik, a monoblokkos és a split (vagy másnéven osztott) rendszerű hőszivattyúk. A levegő-víz hőszivattyú a külső hőmérsékletet hasznosítja és alakítja át elektromos áram segítségével energiává, mellyel télen fűthetünk, nyáron pedig hűthetünk. Ezt a típust bármilyen ingatlanba be lehet építeni, szemben a talajhős hőszivattyúval, vagy a talajvizes hőszivattyúval, melyeknek különböző földtani követelményeknek kell megfelelnie.
Egy jól megtervezett hőszivattyús rendszerrel akár fele vagy harmad annyi energiára lesz szükségünk, mint ha például gázkazánt építenénk be.
A hőszivattyú 65%-ban megújuló energiával működik, 35%-ban pedig árammal.
Hőszivattyús rendszerek ideális kiépítése
Hiába úgy néz ki a hőszivattyú kültéri egysége, mint egy nagyobb klímáé, a működési elve picit eltérő, hiszen a belső egység a hőcserélőjén keresztül a fűtési víznek adja át a hőt, ezért nagyon sok beltéri hőleadó elemet tudunk hozzá csatlakoztatni. Ha a leghatékonyabb megoldást keressük, akkor érdemes padlófűtésben, mennyezetfűtésben -hűtésben gondolkodnunk. Ebben az esetben mindössze 30-35 °C-ra kell melegíteni a fűtési előremenő vizet, amit keringetünk a rendszerben. Radiátoros fűtés esetén ezzel szemben akár 60-65 °C-ra is szükséges felfűteni az előremenő vizet a kívánt szobahőmérséklet elérése érdekében. Energiahatékonyság szempontjából így mindenképp érdemes a felületfűtésben gondolkodni. Ehhez az alaprendszerhez csatlakoztathatunk még Fan-coilokat is akár, melyek a hőszivattyú által felmelegített levegőt fújnak be és melegítik fel a helységünket.
Multifunkcionális hőszivattyú
Egy hőszivattyúval nem csak az otthonunk fűtéséről tudunk gondoskodni, hanem használati melegvizet is elő tudunk állítani, sőt nyáron még hűteni is tud.
Otthonunk hűtéséhez használhatunk Fan-coil rendszereket, illetve mennyezet hűtést is. Utóbbi esetében télen melegvíz folyik a csövekben, nyáron pedig (hűtés esetén) hidegvíz folyik ugyanezekben a csövekben. Ezzel a megoldással kiválthatjuk a klímás hűtést is.
A használati melegvíz előállításáról is gondoskodik a hőszivattyú, ugyan úgy, mint egy kombi gázkazán. A használati melegvíz egy erre kialakított tárolóba termelődik a hőszivattyú által. Létezik olyan megoldás, ami külön fali beltéri egységből és egy hozzákapcsolt HMV tárolóból áll, de újabban már ezek egybeépített változata hódít, ami az All-In-One típusnévre hallgat. Fontos, hogy a rendszer egyszerre nem tud fűteni és használati melegvizet előállítani, így érdemes előre beprogramozni a rendszert, hogy a felhasználói szokásoknak megfelelően mikorra melegítse fel a vizet.
Drágább-e a hőszivattyú, mint egy gázkazán?
Fűtési rendszer esetén mindenképp hosszú távon érdemes gondolkodni, tehát nem 1-2 éves, hanem évtizedes beruházásról és megtérülésről beszélhetünk. Gázkazán esetén a bekerülési költséghez hozzá kell még számolni a kémény építési költséget, annak esetleges bélelési költségét, illetve az engedélyeztetést, beüzemelést is. Nyáron pedig amennyiben hűteni is szeretnénk az ingatlant, úgy külön klímát is be kell építsünk, hogy ezt megtehessük.
Hőszivattyú esetében egy készülékkel tudunk gondoskodni a hűtésről és fűtésről, illetve a használati melegvíz termelésről is. Energiafelhasználás szempontjából egy hőszivattyú sokkal hatékonyabb, mint egy gázkazán, tehát ha ezt is figyelembe vesszük, akkor ki tudjuk számolni, hogy hol van az a pont, amikor tényleg megéri hőszivattyút üzemeltetni.
