search
menu Menü

Blog

Tágulási tartály

Tágulási tartály

Folyadék hőközvetítésű fűtésrendszerek létezhetnek szivattyúk nélkül (gravitációs fűtés), létezhetnek radiátor nélkül (pl. padlófűtés), létezhetnek kazán nélkül (pl. távfűtési hőcserélő, napkollektor, hőszivattyú), és még sorolhatók lennének a nagy általánosságban használt egységek, de tágulási tartály egyik nélkül sem létezhet. (És persze a csövek nélkül sem.) Tehát a tágulási tartályok elhagyhatatlanok, de egy teljes rendszer bekerülési költsége mellett talán a legolcsóbb alkotók, ezért méltatlanul, de elhanyagoltan foglalkozik az épületgépész szakma velük. Azt mindenki tudja az épületgépész szakmában, hogy a hidraulikai rendszerekben lejátszódó hőfok változások miatt a víz változtatja a térfogatát, melyet egy tömör, rendszerint fémből készült hálózat nem tud felvenni.
A tágulási tartályok kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy milyen funkciójú rendszerben kívánjuk alkalmazni. Egy fűtés/hűtésrendszerbe szánt tartályt ivóvizes körben nem szabad alkalmazni. A fűtési tartályok nem felelnek meg az élelmiszertisztaság és a korrózióállóság követelményeinek. Fordítva már inkább lehetséges, de miért építenénk be egy magasabb árú – igaz, magasabb műszaki tartalmú – terméket, ha arra a tartalomra nincs valójában szükség?

Akár nyitott, akár zárt tágulási tartály van egy fűtési rendszerbe beépítve, annak alapvetően két feladatot kell ellátnia:

a rendszer felfűtése során táguló vízmennyiség felvételét, és
a fűtési rendszer számára tartalék víz biztosítását.

Ha helyesen lett a tágulási tartály kiválasztva, beállítva, és feltöltve, bízvást hibátlanul fogja feladatát ellátni 1-2 évig. Ha a tartály egy-két mérettel nagyobb lett, mint a matematikailag számolthoz legközelebbi, akkor a megfelelő működés még tovább biztosított.


Hozzászólások

chat Hozzászólok
Hozzászólás írása
 
 
Még nincs egy hozzászólás sem.

Keresés

Kategóriák