Leáll a kazán, csöpög a radiátor, nem indul a fűtés, és a kétségbeesett tulajdonosok azonnal szerelőt keresnek. Pedig a legtöbb ilyen probléma megelőzhető lenne a tavaszi/nyári fűtési rendszer karbantartással. A Ferenczi Épületgépészeti Kft. és a Gázos Bácsi szakmai segítségével most bemutatjuk, mit érdemes átvizsgáltatni a fűtési szezon végén, hogy ősszel ne szembesüljünk váratlan hibákkal.
Amikor az autó kilóméterórája eléri a 30 ezret, gondolkodás nélkül beütemezzük az olajcserét. Ugyanez a szemlélet kellene a fűtési rendszer karbantartásánál is.
“Mindig ezt a példát hozom, mert nagyon szemléletes. Akinek autója van, tudja, hogy rendszeres időközönként olajat kell benne cserélni… Na a fűtési rendszer karbantartására is ugyan így rá kellene nevelni az embereket, hogy ne csak akkor hívják ki a szerelőt, ha már nagy a baj” – mondja a Gázos Bácsi, az ország legnépszerűbb épületgépészeti tartalomkészítője. – “Minden évben rengeteg olyan megkeresés érkezik hozzánk, hogy azonnal menjünk, mert leállt a teljes fűtés, de szezonban minden szerelő leterhelt, ezért sokkal jobb tavasszal/nyár elején észbe kapni, és időben átnézetni a fűtési rendszert”.
Miért fontos a fűtési rendszer karbantartása?
Sokan úgy gondolják, hogy a fűtési szezonon kívül nincs teendő, hiszen hónapokig nem lesz szükség a fűtésre. “Aztán amikor bemondja a rádió/tv, hogy itt a fűtési szezon, kiderül, hogy megadta magát a rendszer, és ott már pénz nem számít, csak működjön” – mondja a Gázos Bácsi.
Fontos megérteni, hogy a fűtési rendszer karbantartás:
- meghosszabbítja a kazán élettartamát,
- reális képet ad a rendszer állapotáról,
- költséghatékonyabb, mint fűtésszezon közben javítani,
- legtöbb esetben a jótállás feltétele a gázkészülék rendszeres karbantartása.
A tavaszi/nyári időszak ráadásul abból a szempontból is ideális, mert ilyenkor könnyebb szerelőt találni, és jobban tervezhetőek a szükséges javítások.
Mikor szükséges a kazán karbantartása?
A gázkazán karbantartás nem akkor időszerű, amikor már hibát jelez a készülék, hanem évente, megelőző jelleggel. A Ferenczi Épületgépészet szakértője szerint a gázkazán karbantartása akkor is indokolt, ha a készülék látszólag hibátlanul működik. “A belső alkatrészek idővel szennyeződhetnek, a hőcserélőn keletkező lerakódások pedig nagyban befolyásolhatják az optimális égési paramétereket ” – mondja. Ezek a folyamatok fokozatosan rontják a hatásfokot, növelik a gázfogyasztást, és végső soron magasabb rezsiköltséget eredményeznek.
A gázkészülék karbantartása során a szakember megtisztítja a hőcserélőt és az égőfejet, ellenőrzi az égés minőségét, beállítja a szükséges paramétereket, valamint átvizsgálja a biztonsági elemeket és tömítéseket.
Kondenzációs kazánoknál külön figyelmet érdemel a kondenzvíz elvezetése és a szifon állapota is, mert ezeknek az eltömődése, vagy hibás működése hosszabb távon üzemzavart okozhat.
„Egy elhanyagolt gázkazán működése gyakran ingadozóvá válik: nehezebben indul, zajosabb, vagy váratlan hibakódokat produkál” – mondja a Gázos Bácsi. „A legtöbb komoly meghibásodás mögött nem egyetlen nagy probléma áll, hanem több kisebb, időben fel nem ismert eltérés vezet a kazán leállásához a fűtési időszakban”.
Egyébként a fűtési rendszer karbantartása során nemcsak a kazán belső tisztítása fontos, hanem az égés minőségének ellenőrzése és a füstgázelvezető rendszer átvizsgálása is. Illetve a kazán karbantartásával együtt a mágneses iszapleválasztót is fontos éves szinten kitisztítani, hiszen a visszatérő ágba kötött szűrőberendezés szinte minden gyártónál a jótállás feltétele.
Milyen gyakran kell tisztítani a fűtési rendszert?
“Egy kazán önmagában még nem jelent jól működő fűtési rendszert, mivel a hőtermelés csak az egyenlet egyik fele” – mondja a Ferenczi Épületgépészet szakértője. “A másik fele a hőleadás és a megfelelő keringetés. Ha a fűtési hálózat vagy a radiátorok állapota nem megfelelő, a rendszer hiába modern, a hatásfoka romlani fog, ami csökkenti a komfort érzetet és növeli a fogyasztást”.
A zárt fűtési rendszerekben idővel természetes módon képződik korróziós iszap, magnetit és több más lerakódás. Ezek részben a csőhálózat belső korróziójából, részben a vízben oldott anyagok kiválásából származnak. A finom szemcséjű iszap (avagy dzsumpesz, ahogy a Gázos Bácsi hívja) a rendszer alacsony áramlási pontjain gyűlik össze, mint például a radiátorok alsó része, és fokozatosan rontja a hőleadást. “Ennek első jele sokszor az, hogy a radiátor felül meleg, alul viszont hideg marad, vagy egyes helyiségek nehezebben fűthetőek fel” – magyarázza a Gázos Bácsi.
Általánosságban elmondható, hogy a fűtési rendszer belső korróziója nagyban függ a vízminőségtől és a felhasznált szerelési anyagoktól. Ezzel együtt a radiátoros fűtési rendszert 5-7 évente érdemes kimosatni. Emellett a teljes fűtési rendszer átvizsgálásakor érdemes ellenőrizni még a rendszer nyomását, a csatlakozások tömítettségét és az esetleges szivárgásokat is.
A szelepek és a szabályozás állapota sem mellékes
A lerakódások nemcsak a hőleadást befolyásolják, hanem a szelepeket és szabályozó elemeket is terhelik. A termosztatikus radiátorszelepek például kifejezetten érzékenyek a szennyeződésekre.
„Ha belül lerakódás keletkezik, a szelep nehezebben mozog, pontatlanul szabályoz, vagy akár teljesen el is akad” – teszi hozzá a Gázos Bácsi, akinek rengeteg fűtési rendszerrel kapcsolatos videója elérhető a közösségi média oldalakon, hosszabb magyarázatokkal és számtalan poénnal teletűzdelve.
“Nem szabad megfeledkezni a termosztátok, érzékelők és egyéb szabályozó elemek ellenőrzéséről sem, plusz a szakszerűen elvégzett karbantartás dokumentálásáról” – jegyzi meg a Ferenczi Épületgépészet szakértője.
Mit kell tudni a keringető szivattyú és a tágulási tartály ellenőrzéséről?
A fűtési keringető szivattyú hosszú távú működéséhez szintén elengedhetetlen a rendszeres karbantartás, mivel a hosszabb állási idő során lerakódások keletkezhetnek a fűtési keringető szivattyúban, illetve megtapadhat a tengely, ami újraindításkor hibákhoz vezethet.
A Ferenczi Épületgépészet javaslata szerint érdemes ellenőrizni a szivattyút, mert a lerakódások hatékonyságcsökkenést okoznak és növelik az energiafogyasztást. Illetve nem árt az inaktív időszakban is néhány percre beindítani a rendszert, hogy megmozduljon a szivattyú tengelye.
„A tágulási tartály megfelelő működése közvetlenül kapcsolódik a hálózat állapotához” – mondja a Ferenczi Épületgépészet szakértője.
„Ha a tágulási tartály tűszelepén keresztül elmegy a ‘levegő’, a fűtési rendszerben túlnyomás keletkezhet, amely a biztonsági szelep nyitásához, vízveszteséghez és gyakori utántöltéshez vezet. Az ismételt víz utántöltés pedig újabb oxigént és ásványi anyagokat juttat a rendszerbe, ami gyorsítja a korróziót és a lerakódásképződést.”
Elromlott valami a fűtési rendszerben?
Ha a fűtési rendszer átvizsgálása során javításra vagy alkatrész cserére van szükség, érdemes olyan kereskedőhöz fordulni, ahol szinte minden azonnal, készletről elérhető.
A Ferenczi Épületgépészeti Kft. kínálatában több, mint 12 000 termék van raktáron, online rendelési lehetőséggel. A három évtizedes múltra visszatekintő, 100 százalékban magyar tulajdonú vállalkozás nemcsak értékesít, hanem valódi szakmai támogatást is nyújt a vásárlóinak.
Legyen szó gázkazánról, a fűtési rendszer elemeiről, hőszivattyúról, hűtéstechnikáról vagy fürdőszobai megoldásokról, szakképzett kollégáik segítenek megtalálni a megfelelő terméket és műszaki megoldást minden helyzetre.