Gázkazán

A gázkazán története – fűtés a kezdetektől napjainkig

A múlt század elején a fűtési megoldások még meglehetősen egyszerűek és helyigényesek voltak: vidéken kemencét, sparheltet, városi lakásokban pedig vas- vagy cserépkályhát használtak. Központi fűtés csak néhány középületben működött, többnyire öntöttvas radiátorokkal, gőzfűtéses rendszerrel.

A II. világháborút követően, a vezetékes gáz elterjedésével új korszak kezdődött. A bérházak cserépkályháit Héra típusú gázégőkkel szerelték fel, így kiküszöbölve a széntüzelés kényelmetlenségeit. Ezek a gázzal működő fűtőberendezések tekinthetők a mai gázkazánok előfutárainak.

A gázkonvektorok megjelenése és elterjedése

A cserépkályhák korszakát hamarosan felváltotta az olajkályhák és gázkonvektorok időszaka. A modernizáció jegyében rengeteg lakásból eltávolították a kályhákat, helyettük helytakarékosabb, nagyobb hatásfokú gázkonvektorokat telepítettek. Ezek már egyszerűbben szabályozható, tisztább és hatékonyabb fűtést biztosítottak.

Század eleji sparhelt

A kéményes gázkazánok a helyiség levegőjét használják az égéshez, ami potenciális szén-monoxid visszaáramlási veszélyt hordoz, különösen huzat, páraelszívó vagy zárt tér esetén. A biztonság érdekében szén-monoxid-érzékelő és megfelelő kéménybélelés elengedhetetlen.

A technológiai fejlődés következtében a kéményes kazánokat fokozatosan felváltották a zárt égésterű gázkazánok. Ezek biztosítják a friss levegő bevezetését és az égéstermék elvezetését – akár egy koncentrikus (cső a csőben) rendszer segítségével. Ez a kialakítás jelentősen növeli a működés biztonságát és hatékonyságát.

A modern rendszerek lehetőséget kínálnak a levegő- és füstgázvezetékek szétválasztására is, így két külön csövön zajlik a szellőzés és az égéstermék-elvezetés – ez a megoldás sokszor építészeti szempontból is előnyös.

Kombi gázkazán működés közben

A kondenzációs gázkazán működése és előnyei

A legújabb generációt képviselő kondenzációs gázkazán a zárt égésterű, turbós kazánok továbbfejlesztett változata. A működési elve abban tér el elődeitől, hogy a kiáramló forró füstgázban lévő rejtett hőt – azaz a vízgőz kondenzációs energiáját – is visszanyeri. Ezáltal akár 20–25%-kal magasabb hatásfokot ér el, mint a hagyományos kazánok.

Az optimális működéshez ideális, ha a rendszer nagy hőleadó felülettel rendelkezik, például padló- vagy falfűtés, vagy túlméretezett radiátorok alkalmazásával. Fontos, hogy az égéstermékből lecsapódó kondenzvíz savas kémhatású, ezért azt megfelelő csatornavezetékbe kell elvezetni.

A mai modern gázkazánok nemcsak fűtésre, hanem használati melegvíz előállítására is alkalmasak. Ezeket két nagy csoportra oszthatjuk:

• Kombi kondenzációs gázkazán: fűtés mellett átfolyós rendszerben biztosítja a melegvizet. Használat közben automatikusan átvált fűtésről HMV-üzemmódra.
• Fűtő kondenzációs gázkazán: kizárólag fűtésre szolgál, de egy indirekt tároló és váltószelep beépítésével melegvíz-előállításra is alkalmassá tehető.

Az indirekt tárolós megoldás különösen hasznos lehet, ha nagyobb mennyiségű melegvíz felhasználás történik rövid idő alatt – például több fürdőszobás háztartásokban.

Termékkínálatunkban elérhetők a piacvezető Ariston, Beretta, Bosch, Immergas, Mika, Remeha, Saunier Duval, Vaillant és Viessmann márkák megbízható kondenzációs gázkazánjai.

Viessmann kondenzációs gázkazán

Nem fűt a gázkazán? Így járjon el!

Amennyiben gázkazánja nem fűt megfelelően, a probléma hátterében állhat hibás termosztát, nyomásesés, gyújtási hiba vagy akár áramellátási probléma is. Első lépésként mindig ellenőrizze a készülék kijelzőjét, nyomását és a biztosítékokat.

Ha ezek után sem oldódik meg a probléma, javasolt szakemberhez fordulni, és semmiképpen ne próbálja saját kezűleg javítani a készüléket. Az alábbi videóban gyakori hibajelenségekről is tájékozódhat: